10 dolog, amit nem tudtál az Eurovízióról

Silhouette of hands forming a heart shape against colorful lights and a large crowd at a concert.

Azt hitted, mindent tudsz? Íme 10 tény, amely meg fog lepni.

Szóval mindannyian tisztában vagyunk a csillogással és a füstgépekkel – de íme 10 dolog, amit valószínűleg nem tudtál az Eurovíziós Dalfesztiválról (Eurovision Song Contest – ESC) a májusban megrendezett egyik legkedveltebb és leggyűlöltebb show előtt.

1 Kísérletnek indult

Az első versenyt 1956-ban rendezték meg Svájcban, és mindössze hét indulója volt. A „Grand Prix Eurovision de la Chanson Europeenne” díjat azzal a szándékkal hozták létre, hogy egyesítse a háború utáni Európát, és feszegesse az élő televíziós műsorok határait. Mára ez a bolygó egyik legnagyobb élő szórakoztató műsora, és évente mintegy félmilliárd nézője van.

2 Három a bűvös szám

A fesztivál szabályai szerint a dalok nem lehetnek hosszabbak három percnél, és tartalmazniuk kell egy énekes részt – még ha néha nem is tűnik úgy!

3 A számok szabálya

1971-ig nem lehetett háromnál több ember egyszerre a színpadon. Ma azonban legfeljebb hat fő lehet a színpadon, ami magában foglalja a háttérénekeseket és a táncosokat is. Érdekes módon az élő állatokat kitiltották a színpadról – ami valószínűleg jó ötlet, legalábbis az állatok szempontjából.

4 Nem minden ország egyenlő

Az Egyesült Királyságnak, valamint Spanyolországnak, Franciaországnak és Németországnak nem kell kvalifikálnia magát a döntőbe jutáshoz – elsősorban azért, mert ők a legnagyobb szponzorok.

5 Győzzön a legszínesebb

Az internetes kommentek szerint – a legszínesebb jelmezek általában előnyt élveznek ezen a fesztiválon. A fehér is hatalmas sikert aratott: 2013-ban Dánia győztese fehér manónak öltözött, 2008-ban pedig Oroszország szívtiprója, Dima Bilan hóherceg kosztümöt öltött.

6 Az „Euro” nem jelent semmit az Eurovízióban

Ebben az esetben az Eurónak egyáltalán semmi köze Európához vagy az Európai Unióhoz, hanem valójában egy régebbi szervezetre utal, amelyet Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének hívnak. Ezért van az, hogy az Európán kívül található országok, mint Libanon, Egyiptom, Izrael, Tunézia, Algéria, Marokkó, és újabban tiszteletbeli címen Ausztrália is versenyezhet, ha valóban szeretne.

7 Málta kétségbeesetten győzni akar

Úgy teszünk, mintha nem foglalkoztatna minket – zeneileg túlságosan kifinomultak vagyunk -, mégis minden évben hetekig (vagy hónapokig!) gyötrődünk a sikertelenség miatt, hogy kövessük a műsort. Ira Losco, a helyi közönségkedvenc, aki 2002-ben második lett a „7th Wonder” című dallal, idén a „Walk on Water” című dallal képviseli Máltát – csupa izgalom!

8 Helló hírnév!

Az Eurovíziós Dalfesztivál az évek során számos popsztár számára szolgált ugródeszkaként. Elsőként 1974-ben az ABBA jut eszünkbe és Udo Jürgens, aki háromszor képviselte Ausztriát, mielőtt 1996-ban elnyerte a győztes címet, valamint Celine Dion, aki Svájcot képviselte, és 1988-ban a „Ne partez pas sans moi” című dallal győzött.

9 A barnák jobban teljesítenek

Statisztikailag egy angol nyelven éneklő, sötét hajú nő a legesélyesebb az Eurovízió megnyerésére. Ez abból adódik, hogy az elmúlt 10 versenyből hatot barna hajúak nyertek meg. Bár a dalok 30%-át az angolon kívül más nyelven fogják énekelni, a statisztikák arra utalnak, hogy mindössze 10% esélyük van a győzelemre.

10 Ha tényleg Málta nyer, az egész sziget bulizni fog

A máltaiak a nevetés és a mulatozás szeretetéről ismertek – és mi is lehetne jobb alkalom az ünneplésre, mint megemlékezni az ország legjobban követett nemzetközi versenyének győzelméről? Ha idén Ira Losco végez az első helyen… vagy a második, vagy a harmadik helyet, San Ġiljan környékén forgalmi dugókra és utcabálokra kell számítani.

Share this article

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp
Email

You might also enjoy

Foglaljon most

- +
- +
- +